Dóri kifulladva esett be a házba, remegő lábakkal rogyott le a konyhaasztal melletti egyik székre. Mélyeket lélegezve próbálta nyugtatni magát. Az ismerős, hétköznapi környezetben valószínűtlennek tetszett, hogy az imént még veszélyben érezte magát. Hiszen csak pár száz méterre volt Lindáék házától! A forróságtól és a rémülettől folyt róla a víz, és egyszerre arra eszmélt, hogy a könnyei is patakzanak az arcán. Az elmúlt hetek minden feszültsége oldódott bele a sírásba. Egyedül vagyok, magányos vagyok, és most még meg is fogok bolondulni – gondolta keserűen. Egyszerűen képtelen volt az agya feldolgozni az imént történteket. Mik voltak azok a nem evilági, démoni hangok? És azok a fura jelenések? És a kezdődő vihar, ami aztán nyom nélkül felszívódott? Lehet, hogy csak képzelte az egészet? Mi volt ez az egész? Gondolatai körbe-körbe nyargalásztak, nem lelték a kiutat a sötétségből.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.